Most egy kicsit filozofálunk

Ma kicsit filozofikus hangulatba ringattam magam.

Ennek két oka is van, az egyik egy szép, kerek évforduló, a másik az utolsó levelünkre érkezett reakciók.

Nézzétek el nekem, ha kicsit komolyabbra fordítom a szót. Csak hogy lássátok, mi ilyenek is tudunk lenni! A lazaság egy eszköz, mely közelebb hoz bennünket egymáshoz. Ha érteni akarjuk egymást, egy nyelvet kell beszélnünk.

Meglepően sokan ragadtatok billentyűzetet, hogy válaszoljatok kérdésünkre.
A válaszokat olvasva melegség öntötte el a szívemet, határozottan megerősödött bennem a küldetéstudat. Már majdnem elfelejtettem miért vágtunk bele.

Ha rajtam múlna, én egészen más tantárgyakat vezetnék be az iskolákban. Vagy legalább átalakítanám a rendszert, kevesebb lexikális tudás, több gyakorlati segítség.
Mire gondolok?

Megtanítanám, hogy:
- hogyan működik az elménk
- hogyan tudunk egészséges, jól működő kapcsolatokat kialakítani
- hogyan váljunk jó szülővé
- hogyan alakíthatjuk ki önbecsülésünket és önbizalmunkat

Hiszen ha ezekkel „gáz” van, semmi nem működik.
Mi több, hogyan tarthatjuk fenn folyamatosan megszerzett önbizalmunkat? Mert ez sem könnyű. Nap, mint nap érnek bennünket olyan hatások, amik állandóan rombolják a magunkról kialakított képet.

Érezted már igazságtalannak, amikor egy pillanatnyi rossz teljesítményed miatt a földbe döngöltek, holott te ugyanaz az ember voltál, mint néhány nappal korábban, amikor az elvártaknak megfelelően teljesítettél? Akkor tudod miről beszélek.

Fontos a fizika, hiszen a gravitáció akár tudsz róla, akár nem, működik. És ha a fejedre esik egy tégla, akkor bizony betörik a fejed ( meg ha igazat szólsz ). Ismernünk kell a természet törvényeit, ne járjunk már úgy, mint az ősember, aki a villámban isten haragját vélte felfedezni.
Mi szükségünk van azonban arra, hogy pontosan ki tudjuk számolni milyen gyorsulással esett a tégla, milyen sebességgel és erővel csapódott a fejünknek? Mennyivel fontosabb ennél a gondolkodás mechanizmusa!
Mindig lesznek akiket éppen az érdekel, mit, hogyan lehet kiszámolni, megmérni. Ők mélyedjenek el a tudományok részleteiben, de tanítsuk meg őket is másképpen gondolkodni! Különben sosem fedeznek fel új dolgokat, törvényszerűségeket.

Ha mindig ugyanazt csinálod, ugyanúgy, miért vársz más eredményt?
Nincs vesztegetni való időnk, naponta, óránként, percenként veszteség ér bennünket. Minden ember folyamatosan veszít, mégpedig időt.

Gábor írta:
„Egy dolgot kell figyelembe venni: Magyarországon élünk. Ez Lakodalmas Lajos, Kadlott Károly büntetett előéletű, Várady Roma Café, Nagyecsedi Fekete Szemek, Isaura felszabadítására pénzt gyűjtők, és Győzike országa (Tovább is van, mondjam még :).”

Muszáj ennek így lennie?
A döntés a miénk.

Én hiszem, hogy bármilyen gondunk-bajunk van, bármilyen messziről induljunk is, képesek vagyunk a teljes megújulásra.
A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.

Mi is, és Ti is, akik olvassátok irományainkat, megtettük az első lépéseket. Lesznek akik lemorzsolódnak útközben, lesznek mindig újak akik hosszabb-rövidebb időre csatlakoznak hozzánk. Az a fontos, hogy őrizzük meg, amit értékesnek tartunk!
Tanuljuk meg, amit meg kell tanulnunk és teremtsünk új értékeket, ha arra van szükség.
Velünk tartasz, vagy más utakat keresel?
A Te döntésed.
Köszönjük, ha eddig velünk voltál.!
Ha maradsz ígérjük, hogy ezután sem ígérünk semmit, amit viszont betartunk!
Csupán lehetőségeket mutatunk Neked. Hogy mit kezdesz vele, a Te döntésed lesz.

Egyetértesz? Tiltakozol? Írd meg nekünk!